Titok az idő méréséről 2: Homokóra

Török Zoltán | 26. 2. 2019

Amióta világ a világ, az emberek próbálták megfejteni az idő rejtélyét és elsajátítani az időmérés művészetét.Sok felfedezés volt  az emberiség történetében,míg odajutottunk, ahogyan ma ismerjük az idő mérését.Melyek? Következő része a cikkünknek az időmérés történetéről és kezdeteiről szól. 

Az egyik módszer közé tatrozik, melyet őseink használtak a homokóra, mely egész pontos időmérő volt.

Mióta is létezik?

Eredetük, származásuk pontosan nem világos.14.-ik századból létezik róla bizonyíték, bár néhány feltevés szerint, már a 11-edik században használták tengerhajózáson,sőt azt is állítják,hogg már a 8.-ik században tálálták fel (ha nem hamarabb). 

Hogyan működik?

Külömbség az, hogy a napóra a nap mozgásától függ, a homokórát pedig a föld vonzereje folyásolja be.Két egymással keskeny csővel összekötött
üvegedény.Meghatározott időtartam alatt pereg át a homok egyikből a másikba.Ezután meg kell fordítani,és za egész folyamat kezdődik előről.Általában egy órát képes lemérni,de beállítható rovidebb, hosszab idő mérésére is.Mivel nem képes magától működni, mutatni az időt éjjel-nappal folyamatosan, inkább a rövidebb idő intervallum mérésére használják. Ma könnyen helyettesíthető egy minőségi stopperes karórával, viszont  otthonunkban egy szép homokóra mindig jól mutat.

Miből van?

Manapság készülhet üvegből vagy műanyagból.  Kerete fa,műanyag,fém esetleg választható alapanyagból készül.A korábbi homokóra viszont általában fa esetleg fém keretes volt, homokkal töltve, később használtak őrölt márványt, égetett tojáshajat, cink és ólomport. Az idő haladása közben teszteltek más alapanyagokat is, az okból, hogy megtalálják azt az alapanyagot,mely egyenletesen folyna le benne.

Homokórák készítése

  • A homokórák készítése során először is kiválasztja az alapanyagot, homokóra tartalmát.
  • Majd egy üvegfújó berendezéssel kifújja a mester  a homokóra testét, a kért méret és időintervallum szerinti megfelelő méretre. Ezután elkészíti a keretet.
  • Órásnak tudnia kell az időintervallum hosszát, e szerint fogja elkészítenia a kiválasztott alapanyag mennyiségét.Bizonyos mennyiség előre adott, mégis nagyon fontos a pontos mennyiség, hogy a homokóra a legpontosabban mérje az időt. 
  • Ezekután össze kell állítani, beleszórni  eggyik üvegedénybe az alapanyagot ,üvegedényeket gyantával egyesíteni, végül a keret darabjait összek kell szerelni az üvegedényekkel. Elkészítése napokba is  beletelik.

Elődök

Vízóra

A vízóra, más néven klepszüdra  ókori időmérő eszköz; görög nevének jelentése: „vízlopó edény”. Vízórát már az ókori Mezopotámiában és Egyiptomban is használtak. Az ókori Görögországban főként a bíróságokon alkalmaztak klepszüdrát, ugyanis a beszédekre fordított idő hosszát a perrend írta elő. A vízóra  alján oldalt egy nyílás volt, az edénybe öntött víz ezen a kis résen folyt ki, így tudták az eltelt idő tartamát mérni. A vízórák gyakran csonka kúp alakúak, ilyen módon érhető ugyanis az el, hogy a víz magassága a vízóra kiürülése során egyenletesen csökkenjen. Uralkodók kedvenc ajándékaihoz tartozott.Hasonlóan mint a homokóra is, csak egy bizonyos  időintervallum mérésére volt képes. Ma már csak egy emlék a múltból, esetleg dekoráció.

Következő érdekes találmány

Asztrolábium

Mond Önnek ez a kifejezés valamit?Már az első látásra érdekes.Az asztrolábium (csillagóra) egy olyan eszköz, mely bizonyos csillagászati számítások gyors elvégzését teszi lehetővé.Használták  tengerészek, geodéták, csillagászok. Lehetőséget adott  a hely földrajzi hosszúságának meghatározására adott dátum esetén, az időpont vagy a napi csillagászati esemény ismeretében a távolság számítására..Antik korban használták.

Manapság elég egy karóra GPS-el vagy iránytűvel.Esetleg beszerezhetünk egy olyan karórát, melynek GPS funkción kívül van barométer és lépésszámláló funkciója is , sőt mutatják a világidőt is.A kedvenc márkák közé tartozik a Casio G-Shock kollekciója vagy a Festina sportos kollekciója.  

A következő (utolsó) cikkünkben sokat elárulunk majd a mechanikus karórákról és a fejlődésről, melyet őseink értek el ....